Mikor nem kell járulékot fizetni?

Gazdasági társaság esetében egyértelműen olyan tagról van szó, aki a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban teszi.
Tudjuk, a biztosított (és többes jogviszonyban nem álló) társas vállalkozó után a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az minimálbér alapulvételével kell megfizetnie a járulékokat.

Mikortól? A biztosítási kötelezettség kezdetétől.

A Tbj. 10. § (2) bekezdése értelmében társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

· a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,

· egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

· egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig

áll fenn.

A Tbj. R. 5. § (2) bekezdése szerin a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.

A biztosítási kötelezettség tartama alatt tehát a társas vállalkozó után tehát a törvény előír egy minimális járulékfizetési kötelezettséget a minimálbér (78 ezer vagy 94 ezer forint) alapul vételével.

Nem áll fenn ez a minimális járulékfizetési kötelezettség arra az időszakra, amelyben a társas vállalkozó

· táppénzben,

· baleseti táppénzben,

· terhességi-gyermekágyi segélyben,

· gyermekgondozási díjban,

· gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha az említett ellátások folyósításának a tartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja (pl. tagi jövedelemben részesül, illetve a társaság működik, miközben nincs más munkát végző tagja, alkalmazottja)

· katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

· fogvatartott,

· ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Amennyiben a fent említett körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a minimális járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. (Pl., ha a minimális járulékfizetés augusztus 29-től keletkezik, akkor a minimális járulék összege 94.000/30x3 = 9.400 forint.)

Természetesen amennyiben a vállalkozó az említett időtartam alatt közreműködői díjban részesül azután az általános szabályok szerint köteles a járulékokat leróni, az említett "kieső idő" csak a minimálbér alapján számított éves minimum járulékalapját, illetve nyugdíjjárulék alapjának a felső határát csökkenti.