BKV BÉRLET ELSZÁMOLÁSA 2011

2011. január 1-től 19,04%-os személyi jövedelemadó befizetése mellett, a vállalkozás ún. béren kívüli juttatásként megtérítheti a dolgozójának a helyi utazási bérlet árát. Más egyéb közterhet azonban nem kell fizetni. A bérletek ára helyileg eltérő, ezért az Szja törvényben összegszerűen nincs szabályozva a juttatás. Ezért minden munkáltatónak javaslom, hogy nyomtassa ki az internetről az árjegyzéket és az elévülési idő végéig tegye el azt.

A helyi bérlet megtérített árát annak a hónapnak a költségeként kell elszámolni, amely időszakra a bérlet vonatkozik. Ebből következik, hogy a következő hónap 12-ig kell a 08-as jelű bevalláson szerepeltetni a kifizető által fizetendő személyi jövedelemadót, és az összeget befizetni.

Megteheti ezt minden munkáltató a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozói esetében, és megteheti a társas vállalkozás is, a bejelentetten személyes közreműködést végző tagja részére. Feltétel, hogy a bérlet áráról a vállalkozás nevére (mint vevő) kiállított számla készüljön, és kerüljön leadásra a vállalkozás részére, melynek alapján a juttatás kifizethető.

2011-től nem feltétel az, hogy a helyi utazásról szóló bérlet árának megtérítése a cafetéria rendszer keretében történjen.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70.§-ában foglaltak szerint, a kifizető – ebben a tekintetben a munkáltató és a társas vállalkozás - az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

A nyilatkozat javasolt tartalma: a munkavállaló vagy tag azonosító adatai, a juttatás megnevezése, adóéve, valamint nyilatkozat arról, hogy a helyi (város megnevezése) bérletet ő használja, és mástól nem kap ilyen juttatást. (Ez utóbbi értelmetlen is lenne, mert miért használna valaki két bérletet.)

Ezt a kifizető által adható adóköteles juttatást nem szabad összekeverni a munkába járásról szóló kormányrendelet szerint adott juttatással!

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvény 25.§-ának (2) bekezdése értelmében, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti feltételeknek megfelelően,

 - legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben ad a munkavállalónak; (Ideértendő az az eset is, amikor a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg.)

 - költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

a) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy

b) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.

A 2010-es kormányrendelet már nem tesz különbséget a vasúton, vagy buszon történő munkába járás költségtérítése között abból a szempontból, hogy a bérlet, vagy a jegy árát milyen százalékban rendeli megtéríteni. A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés ugyanis a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében egyaránt azok árának legalább 86%-a.

A Megyei VOLÁN vállalatok 2007-től – egyesek már 2006-ban - hozzákezdtek az elektronikus utazási bérletek illetve igazolványok bevezetéséhez. A chip-kártyák alkalmazásának bővítésével egyidejűleg tervezik a hagyományos papíralapú bérletek forgalmazásának megszüntetését.

Az elektronikus bérlet fényképpel ellátott, a használójának személyi adatait tartalmazó, számítógép útján készített elektronikus utazási igazolvány. Az elektronikus bérlet a bankkártyákhoz hasonlóan a megvásárlástól számított 3 évig használható. Az érvényben lévő díjszabás alapján az elektronikus bérleteket havonta, vagy félhavonta kell érvényesíteni (feltölteni) az autóbusz-állomás által meghatározott helyen, általában a jegy-elővételi pénztárban, de területenként más helyeket is kijelölnek erre a célra. Az utasok részére általában lehetőség nyílik tetszés szerinti időtartamú, akár több hónapra érvényes utazási igazolvány érvényesítésére is.

Az elektronikus bérlet elkészítése úgy történik, hogy az utasról digitális web-kamerával fényképet készítenek, és ezt követően számítógépen elkészítik a bérletet, ami egy bankkártya nagyságú lap.

A használat során az elektronikus bérletet az autóbuszokra telepített jegyérvényesítő készülékek piktogrammal jelölt felülete elé kell helyezni. A jegyérvényesítő készüléken a bérlet érvényessége esetén az „érvényes” felirat látható. Érvénytelen használat esetén a készülék hangjelzést ad és kiírja az érvénytelenség okát.

A kártyát le lehet tiltani. Segítségével (belső tartalom) szabályozható az utazási viszonylat (útvonal).

A Budapesti Közlekedési Vállalat honlapján 2004. decemberi dátummal olvasható közlemény arról, hogy tervezik az elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetését.

2007-ben – mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben 2006-tól változott a munkába járással kapcsolatos költségek elszámolása, és a szolgáltatók elkezdték bevezetni a chipkártyás rendszert, - az állami adóhatóság kiadott ezzel kapcsolatban egy tájékoztatót.

Eszerint abban az esetben, amikor a munkába járást biztosító hagyományos papír alapú bérletet, vagy jegyet a közlekedési szolgáltató egy chip-kártyás rendszerrel váltja fel, akkor az alábbi feltételek mellett lehet alkalmazni az Szja törvény 2006. január 1-jén hatályba lépett szabályait:

 - A közlekedési szolgáltatónak az adott munkavállalóval úgy kell megkötnie a szerződést, - hiszen a kártya a szolgáltató tulajdona, amit használatba adnak az utasnak, - hogy rögzítsék abban az összes olyan adatot (a munkavállaló neve, azonosító adatai, az útvonal, ahol a kártya használható), amely a költségtérítéshez szükséges.

 - Amennyiben a munkavállaló jogosult a munkába járással kapcsolatos költségeinek a megtérítésére, akkor a szerződés megőrzése mellett, a chip-kártya feltöltésekor a munkáltató nevére kiállított számla alapján a magánszemély részére a „bérlet” árának (a kártya feltöltési értékének) a megtérítése címén kifizetett összeget a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni.

Annak ellenére, hogy ez a közlemény a munkába járással kapcsolatos költségek elszámolásával foglalkozik, a béren kívüli juttatásként adott helyi utazási bérlet elektronikus formája esetén – már ahol van ilyen, - is felhasználható